Már csak a Red Altrean, és a Rhtyh tagok voltak ott. A Munduko emberei mind a földön feküdtek, legalábbis azok, akik nem menekültek el. Kevin sóhajtott egyet, majd arcára egy vigyor kúszott, és a barna mögé lépve ölelte magához hátulról, jó erősen, úgy hogy testük összepréselődjön.
- MI?! - nézet hátra, majd erőből a fiú lábára lépet, így kimenekülve - Kevin! Ne ölelgess hallod?! - Kevin hümmögve nézett le lábára, majd a fiúra.
- Ez nem volt szép. - majd elgondolkodva nézet rá - nevem honnan tudod?
- Az egyik haverod üvöltözte.
- Vagy úgy, de mindegy, ezért most ki kell engesztelned...
- Meg egy faszt~ - morogta, ahogy elindult - inkább kifosztok egy Mekit.
- Max majd később. - megragadva a másik csuklóját húzta vissza, majd nemes egyszerűséggel kezdte húzni. - Most az enyém vagy~
- Hogyne! Menjél haza játszani a babáiddal! Éhes vagyok - morogta, ahogy megpróbálta lefejteni a fiú kezét magáról - hallod!
- Milyen babák? - kérdezte, majd szemei felcsillantak, mikor meglátta a kiszemelt helyet, és még gyorsabban kezdte húznia  másikat.
- Akció figurák... na! Engedj már el!! - sipította, ahogy még erősebben rángatta a karját.
- Nekem nincsenek. - rázta meg fejét, majd elvigyorodott, mikor megállt a Masszás szalon előtt. Tökéletes volt, berúgva a rozoga ajtót, húzta be a barnát, majd hátra sétálva, dobta rá az egyik masszás ágyra. Felnyikkanva ért földet és szinte rögtön orrára tapasztotta a kezét.
- Büdösebb helyre nem hozhattál volna - morogta kelletlenül.
- Hm... Narancs... narancs fahéj... narancs citrom... - nézegette az olajakat, majd felkapva egy Narancsos-eprest, lépett a fiúhoz, és nemes egyszerűséggel tépte le gatyáját.

- Mi a?! - habogott, ahogy hátrébb csúszott is idegesen nézet a feketére - Anyád! Húzz innen a rohadt játékoddal együtt! - Kevin elővéve lézerkardját, suhintotta azt meg, így teljes hosszúságában pompázott. Bekapcsolva azt, nézett a fiúra, majd közelebb lépve hozzá, bökte meg a másik orrát kardjával.
- Nekem kell egy lámpa, és azt szeretném, hogy te legyél az. - mondta nyugodtan, míg a barna szemei kikerekedtek és felállva az asztalon rázta meg a fejét.
- Perverz dög! Anyád seggébe dugdosd én nem leszek lámpa! - morogta, ahogy megragadva nadrágját rántotta fel.
- Kár. - tette csípőjére kezét, míg a másikban a kard pihent, mivel megvakarta tarkóját. - Pedig nekem egy hülye és imádni való lámpa kéne...
- Buktad! Nem vagyok hülye, sem imádni való! - elvigyorodva csapott a mellkasára - Okos vagyok sőt~ egy zseni~
- Ezt melyik pizsamádban álmodtad? - kérdezte szemöldök felhúzva.
- Alsógatyában alszok és nem pizsamában! - morogta, ahogy ismét leült, de a nadrág ismét rajta volt.
- Egyre megy. - sóhajtott legyintve.
- Na most, hogy ez tisztáztuk elmehetek enni valamit? - kérdezte, majd a fejére csapot - ohh bocs. Nagy fiú vagyok minek az engedélyed? - lepattanva kezdett kifele masírozni. Kevin a falnak dőlve nézett utána. Mikor kiért érdeklődve nézet széjjel.
- Hmm~ legyen legyen... kínai. Azt rég ettem~
- Kínai... előbb még Meki-ről volt szó. - mondta a fekete, ahogy már egy kisebb batyuval hátán, lépett el a másik mellett, majd indult el kifelé.
- Most ezt kívántam meg... te mit szólsz bele? - nézet rá - Az erőhöz kell a jó kaja és a kínai az jó kaja~
- Erőhöz? - torpant meg, majd felé fordulva nézett rá, majd vigyorodott el egy pillanatra, ahogy végig nézett a másikon, ám utána arca ismét komor lett. - Mellékesen semmi bajom a kínaival, kedvenc kajám. - fordult meg.
- Na látod~ ha van kedved te is jöhetsz - vigyorgott, de rögtön kissé hátrébb lépett - de a lámpás ötleted hagyd itt!

- Csak nem erőszakollak meg egy étterem közepén... - sóhajtott, majd hümmögve tekintett fel a plafonra, ahogy elgondolkozott az ötleten.
- Persze, jogos - bólintott, ahogy boldogan kezdett rohanni. Ő pedig elmosolyodva követte. Mikor beértek csillogó szemekkel nézet körül, majd beszaladva a pult mögé kapott egy tányért és rakott rá egy kis tésztát és valami kirántott valamit.
- Szósz~ szósz~ merre vagy? - nézet körül. Kevin nyugodt mozdulattal vette magához extrán csípős levesét, majd egy extrán csípős másodikat is.
- Megvan~ - mosolygott, ám egy rossz pillanatban az egész édes szósz a pólóján és a nyakában kötött ki - ne... ilyen nincs...Kevin felhümmögve hajolt oda, majd nyalta le a másik nyakáról a szószt, és kissé fintorogva hajolt el.
- Túl édes...
- Ááá~ mit csinálsz? - tapasztotta kezét oda ám megbánta mert tiszta szósz lett így saját ujjáról kezdte lenyalogatni.
- Ezt. Hagyd. Abba. - mondta nyugodtan, mégis kezében megremegett a kanál, amit tálcájára tett.
- Miért? - kérdezte, ahogy bekapva mutatóját szopogatta, majd elvéve nyalt bele a tenyerébe, mire Kevin elkapva csuklóját húzta oda magához.
- Azért, mert ez túlon túl sexi. - mondta nyugodtan.
- Igen? - pislogott nagyokat - Na és? Nincs itt egy csaj sem, hogy letámadjon - most kisujját kapta be, ahogy elvigyorodott.
- Az nincs, de más van. - vigyorodott el ő is, majd felemelve tálcáját, indult el az egyik asztal felé.
- Nem értelek! Te nyaltál meg az előbb az nem szexi? - morogta, ahogy ő elkapva a tálcáját vitte a fekete után, majd ledobva az asztalra morgott fel - ááá ez ragad - levéve magáról pólóját dobta félre. Kevin az asztalra támaszkodva, támasztotta fejét kezével, ahogy levesét kavargatta, mégis a fiút nézte.
- Nem vagy szégyenlős. - mondta nyugodtan.
- Nem, de az a póló meg ragad... fúj! Nem vagyok én légypapír! - elvigyorodott, majd lehajtva fejét kuncogott halkan.
- Te olyan hülye vagy...
- Kösz a bókot, de a bátor és vakmerő kifejezés jobb~ - vigyorgott, ahogy bekapott egy falat húst.
- És a cuki. - tette hozzá vigyorogva.
- Nem az nem - vágta rá, majd ismét bekapott egyet - egyáltalán, miért cibáltál el oda? Abba a masszás bigyóba...
- Szeretem a reakcióidat... - mondta vállat vonva, ahogy lassan kanalazni kezdte levesét.
- Milyen reakciókat? Inkább nyugtatót kéne szedned vagy mint minden normális gyerek tévét nézni otthon - legyintett a pálcikájával.
- Ugyan, ez a legjobb mozi... - pillantott fel a barnára.
- Nem vagy egy százas gyerek mi... nem is baj! - legyintett, ahogy megnyalta az ajkait.
- Tudod ezt fura pont tőled hallani... - nézett rá komoran, mégis arcán egy mosoly bujkált.
- Én igen is normális vagyok! - förmedt rá - Tudod mit nem is érdekel! Eszek, majd hazamegyek Mónica-hoz inkább...
- Mónica? - vigyorodott el. - Ki ő? A nővéred, a húgod, az anyád, vagy egyéb rokon?~~ - nőtt vigyora.
- Mónica a kocsim - közölte nyugodtan - egy édes telepjáró~ sokat éltünk már át~
- És a benzin tankját szoktad megdugni, vagy a kipufogót? - kérdezte szemöldök felhúzva. Clyde szúrós szemmel nézet rá, majd megragadva a ragacsos pólóját vágta Kevin arcába.
- Nem életem szerelme, hanem életem kocsija, te Star Wars buzi. - Kevin sóhajtva söpörte le magáról a pólót, majd nézett a fiúra.
- Amilyen imádattal beszéltél róla...~ - nézett félre vigyorogva.
- Mert többre értékelhető mint az a vacak lézerkardod is! - vágta rá egyből.
- Úgy gondolod? - kérdezte nyugodtan, mégis hangja ördögien csengett.
- Most komolyan? Egy kocsival ezerszer több dolgot lehet csinálni mint azzal a buzi kardal~ - Kevin szemei megcsillantak, majd elvigyorodott.
- Fogadjunk?~ - Clyde mint akibe belecsapott volna a villám nézet komolyan a fiúra.
- Egy százasban. Nincs tétemelés és a fogadás tárgya egy kocsi hasznosabb mint egy lézerkard~ - nyújtotta ki a kezét, mit Kevin bólintva fogadott el, majd szorította kissé meg.
- Kíváncsi vagyok a próbálkozásodra... - vigyorgott.
- Ugyan~ szóban is megy. A kocsi jármű eszköz. Elvisz mindenhova és egy csomó jó dologra jó. - vont vállat - a te kardod meg... semmire~ - Vállat vont.
- Világít a sötétbe, és nem esek el, mikor este kimegyek dobni egy sárgát... - kezdte másodikját is eszegetni.
- Nos azt a kocsi is megtudja~ - vigyorgott győzelem ittasan.
- Igen? Beviszed a lakásodba? Érdekes... – vigyorgott
.- Úgy értettem kint, de a lényeg akkor is jobb! - fonta keresztbe karjait, ahogy hátra dőlve sóhajtott.
- Én olyat tudok azzal a karddal, amit azzal a kocsival lehetetlen... - mondta, ahogy tányérját nézte, amin egyre kevesebb étel volt.
- Jó feldobni, de az nem hasznos~ ­- vigyorgott, ahogy felkelve lépet a pulthoz és valami édességet kutatott. Bekapva utolsó falatját, vitte vissza a tálcát, majd lépett a másik mellé.
- Nem arra gondoltam... - nézett rá.
- Hogyne, hogyne~ - legyintett, ahogy áthajolva nézet be még jobban, míg Kevin hümmögve nézte még mindig.
- Megmutathatom.
- Okés, én addig ezt megeszem - emelt ki egy kis sütit.
- Nem itt fogom... - morogta, ahogy visszasétált az asztalhoz.
- Hmm~ akkor hol? Kíváncsi vagyok, mit tud az amit egy kocsi nem~
- Szerintem a kocsidba megtudom mutatni... - nézett fel rá lomhán.
- Ohh~ igen~ Na jó legyen! - mondta vigyorogva, ahogy eldobta a sütit, majd megragadva Kevin kezét kezdte húzni. Min a fekete elvigyorodott, és hagyta hogy húzza a másik, míg másik kezével táskáját fogta.

Hamar leértek a földszintre.
- Jó, de ezt nem mondhatod el senkinek vili? - nézet rá, ahogy egy lépcsőn kajtattak már le - Mónica itt van, annak ellenére, hogy Linda megtiltotta, de buli volt szóval jött ő is. - A fekete felmorrant.
- Úgy beszélsz róla mintha egy személy lenne... - sóhajtotta.
- Érző lélek a kicsike~ Imádom~ mindenkinél jobban szeretem - áradozott, majd mikor leértek a parkolóban ott csak egy szem kocsi állt. A fekete telepjáró tisztán csillogott, mire Clyde kivéve zsebéből egy kulcsot ugrott mellé, majd simított végig az oldalán - szia szívi~ hiányoztam~? - kérdezte, majd felnyitva a csomagtartót halászott ki magának egy új pólót.
- El kell ismernem, szép darab... - jegyezte meg, ahogy a kocsi mellett állva nézte azt.
- Ugye~ - vigyorgott, majd kinyitva a vezető ülést be is pattant. Kevin pedig az anyósülésen foglalt helyet, majd a barnára nézett.
- Nem hiszem hogy itt... - kinézett az ablakon. - bár nincs senki más a parkolóban...
- Na? Mit tud a kardod amit ez a szépség nem~? - kérdezte kíváncsian, majd felnevetett - Semmit mi~ na tejelj~ - Sóhajtva fordult felé.
- Nos, ígérd meg hogy nem akadsz ki, és hagyod hogy befejezzem. - mondta, ahogy lassan előhúzta kardját.
- Ümm... - elgondolkodott - na jó rendben, de ha tönkrevágja a kocsim kinyírlak.
- Semmi kárt nem fog tenni a kocsidban... - mondta nyugodtan, majd találomra nyomott meg egy gombot, mire a barna ülése hátradőlt. - Talált~ - vigyorgott a gombra.
- He? Ez meg minek? - kérdezte kissé elbizonytalanodva, ám Kevin nem válaszolt, csupán a fiú fölé hajolt, majd egy gyors mozdulattal húzta le nadrágját és Cylde-ban csak ekkor fogalmazódott meg, mit is tud az a kard
- Nenenenene, ezt nem!
- Arról volt szó nem lázadsz... - nézett a fiúra, ahogy táskájából előhúzott egy olaját, amit még a masszőr szalonból nyúlt le.
- De azt hittem másra gondolsz, nem a lámpásra - arca aggódást tükrözött - komolyan, fizetek úgy jó~? - Kevin ujjára kent az olajból, majd kezével egyenesen a másik bejáratához nyúlt, és azt kezdte bekenegetni.
- Hey, most meghátrálnál? - kérdezte szemöldök felhúzva.
- Kevin ne már... dupla annyit fizetek - próbálkozott tovább. Megnyomva a tubust, nyomott még több olajat az ujjaira, ahogy még jobban bekente a másik fenekét, és lassan belepte a légkört az a kellemes narancs illat.
- Dupla annyit~?
- Kérlek... - bódító volt az a narancsos és epres szag. Arca kissé vörös lett, ahogy felnézet a feketére - neh... ott még szűz vagyok… - Kevin meglepetten pislantott egyet, majd lehajolva, suttogta a másik ajkainak.
- Tényleg...? - ujjával megnyomta a másik bejáratát.
- Iiiigen~ szóval szánj meg... elhiszem dupla annyit fizetek, csak szállj le rólam! - hisztizet, ám Kevin lejjebb hajolva, harapott lágyan a másik nyakába, majd mikor megérezte a szósz izét, inkább elhajolt.
- Nem is vagy kíváncsi milyen érzés? - kérdezte.
- Nem... - nyöszögöt most már vörös fejjel - nem akarom, hogy egy szaros bot... menjen be...
- Ez nem bot... - suttogta a másik fülébe, ahogy ujját kissé bedugta. Clyde felsóhajtott, ahogy kezeivel belekapott a fiú karjába, ki alsóajkába harapva vigyorodott el, ahogy lassan még jobban belé hatolt.
- Kevinh... neh már... - nyögött, ahogy kábultan nézet fel - énh túl... kemény vagyok az ilyenhez...
- Túl kemény? - nézett le rá felhúzott szemöldökkel, majd kezét a fiú tagjára tette, hogy meggyőződjön arról, mennyire is kemény.
- Nem így... Ahh~ értettem - nyögött fel, ahogy csípőjével lökött egyet, de ettől csak a segge sajdult meg - vedd ki... kérlek... bassza meg... vedd ki! - Kevin csupán lassan mozgatni kezdte ujját, ahogy másik kezével pedig a fiú tagját dörzsölgette, ki erre ismételten felnyögött, ahogy még jobban belemarkolt a Kevin kezébe, aki megbabonázva nézte az élvezkedőt, ahogy ujját miközben mozgatta, egyre beljebb tolta.
- Kevinh... - nyögte fel a fiú nevét, majd alsó ajkába harapva csikorgatta meg a fogait.
- Igen?... - kérdezte kissé remegő hangon, ahogy benyúlva a fiú nadrágjába, cirógatta meg tagját.
- Ez így nem jó... - nyöszögte, ahogy ismét lökött egyet a csípőjén, ám a fekete elvigyorodott.
- Miért? Talán többet szeretnél?~ - Clyde hallgatott, ahogy ismét beharapta alsó ajkát.
- Vedd már ki - sziszegte.

Kevin felhümmögött, viszont esze ágában sem volt kivenni, csupán még egy ujját a fiú bejáratához helyezte, majd megnyomva kissé a másik bejáratát, hatolt belé még egy ujjal.
- Áhh~ Idióta, barom állat... vedd ki! Köcsög hülye StarWash-os! - kiabálta, ahogy megpróbálta ellökni magától.
- Nyugodj már meg... - morogta, ahogy ujjai közé vette a másik tagját, majd mozgatni kezdte kezét.
- NEM! - kiabálta továbbra is, ahogy sóhajai is egyre szaporábbak lettek.

A fiú ezen elmosolyodott, ahogy ujjával megnyomta a másik tagjának tetejét, persze kezének mozgása sem állt le, ahogy ujjával is egyre jobban belé hatolt. Megfagyva lökött ismét csípőjén, ahogy átkarolva Kevint húzta magához.
- Neh... - Fejét a fiú vállára rakva mozgatta még gyorsabban kezét tagján, ahogy ujjait is lassan ki-be húzogatta. - Kevin... - nyögte a másik nevét. Agya teljesen elszállt és ő maga sem tudta már, hogy mit tesz - a faszom... neh... te köcsög... - Elvigyorodva nyomta meg ismét tetejét.
- Elég kemény~ - kezdett óvatosan ollózni a fiúban.
- Kicsinállak... megöllek és kivájom a szíved... - sziszegte, ahogy ismét felsóhajtott, ám Kevin felmorrant.
- Ha így beszélsz, betömöm a szádat... - morogta.
- Engedj el! - kiabálta, ám ennek ellenére még mindig ölelte - Engedj el...
- Te ölelsz... - suttogta a másik fülébe, hangja lágy volt, ahogy egyre határozottabban ollózott benne. - Lazulj el... - nyalta meg a másik fülét.
- Nem megy... - motyogta, ahogy még mindig igen görcsösen fogta a másikat, így ismét egy kisebb sikítás csúszott ki a száján, mikor a másik tágította.
- Próbáld meg... - suttogta a másik nyakának, majd végig nyalt azon, ahogy megszorította a másik tagját. Clyde végül kissé ellazulva engedett magán, ám még így is szörnyen fájt neki. Így nem ollózta tovább, helyette ugyan olyan ritmusban mozgatta ujjait, ahogy kezét mozgatta a másik tagján, persze közben felül sem tétlenkedett, csókolgatta, harapdálta a fiú nyakát. Aki egyre jobban ellazult, majd már csak sóhajtozva hagyta magát. Kevin elmosolyodva hajolt lejjebb, majd fogával húzta fel a másik pólóját, és kezdte nyelvével a másik mellbimbóját izgatni.
- Neh... ott neh... - motyogta erőtlenül, ahogy ismét felsóhajtott.

Ajkai közé vette, majd lágyan megszívta, ahogy megszorította a másik tagját. Ismét egy halk sóhaj szökött ki az ajkai közül, ahogy teste kissé megremegett.
- Ez nekem... nem... ahh~ - Halk cuppanással vált el mellbimbójától, majd a másikat kezdte ugyan így kényeztetni, ahogy újra óvatosan ollózni kezdett benne.
- Kevin... nem bírom... - felnyitva a szemeit nézet ködös szemekkel le a másikra - így el fogok... és Mónica... koszos ahh~ lesz...
- Akkor fogd vissza magad... még nem végeztünk...~ - tekintett le a másik ágyékára, majd hümögött párat, ahogy széthúzta ujjait, így megnézve mennyire tág a fiú.
- Neh már... - nyöszögte, ahogy ismét felnyögött.

Kihúzva ujjait, kente be hűn szeretett kardjának tetejét, majd véve egy levegőt, dugta be lassan annak tetejét a fiúba, ám Clyde felszisszent, majd ahogy a tárgy belé ment úgy üvöltött fel.
- Vedd ki! Fáj vedd ki! - kiabálta, ahogy kérlelően nézet fel - Elhiszem, elhiszem... vedd ki csak... - Kevin egyből kihúzta  a kardot, majd félre is dobta, ám kezének mozgása nem állt meg. Clyde felnyögött, ahogy a kard elvált tőle, majd belekapaszkodva a fiúba fúrta fejét a nyakhajlatába.
- Hülye idióta... - Hallgatott, ám ennek ellenére megpuszilta a másik fejét, majd erősen szorítva a másik tagját, mozgatta tovább kezét.
- Elfogok... francba... - nyöszögte, ahogy háta megfeszült, majd elélvezett a fiú kezeibe, ki erre kezét a fiú tagjának tetejére szorította, így megakadályozva hogy az bemocskolja drága Mónicáját, ám nadrágja már nem úszta meg. Clyde pihegve tartotta magát még egy ideig közel a fiúhoz, majd lassan elengedve dőlt hátra az ülésen, ahogy lehunyt szemekkel pihent. Kevin kissé kapkodta a levegőt, majd sóhajtva kapott elő zsebéből egy papírzsepit, és tisztította meg kezét, majd a fiút is.
- Mire volt jóh? - kérdezte, ahogy kezével az arcát takarta - Az miatt a szar miatt ülni sem tudok most...
- Nem tudom. - suttogta, és habár nagyon is jól tudta, most lezárta ennyivel a dolgot. Pislogott párat a fiúra, majd közel hajolva hozzá, nyomott egy lágy puszit ajkaira. Clyde szuszogott és mikor a fiút megérezte, kinyújtva érte kezét húzta le, majd nem törődve semmivel csókolta meg mohon. Kevin pedig habozás nélkül viszonozta, ahogy kezével megtámaszkodott a fiú feje mellett. Clyde szó szerint akarta a másikat, ahogy csókolta, olyan borzongás tört rá am még soha, majd mikor elváltak kissé vörös arccal nézet rá.
- Utállak... miattad egy bot vette el a szüzességem!
- Az ujjamat dugtam be először. - mondta nyugodtan, nagyokat pislogva.
- Utálom az ujjaidat - morogta, ahogy elfordította a fejét - ráadásul Mónica is megszentségtelenedett.
- Nem én nyúltam a kipufogójához... - morogta, majd elvigyorodott. - vagy benzintankjához.~ - Clyde morgott, egyet, majd előre hajolva olyan közel a fiúhoz ahogy csak tudott lendítette meg a fejét és fejelte le.
- Köcsög! Nem szólsz be a kocsimról semmit! - Kevin felszisszenve kezdte homlokát simogatni, ahogy a biztonság kedvéért, elhajolt a fiútól. Clyde nem mozdulva feküdt ott, ahogy karba vonta a kezét és arcán kissé sértődés és az a lemoshatatlan pír látszott, ami már egyből mosolyt csalt arcára.
- Ha nem tudsz ülni, hogy fogod vezetni a szerelmedet? - sóhajtott, ahogy lemászott a fiúról, és visszaült az anyósülésre, míg Clyde nyelt egy nagyot, ugyanis a feketének igaza volt.
- Nenenene! Hogy megyek vissza? Linda megnyúz és... franc így nem mehetek vissza... - motyogta, össze vissza - itt alszok, igen Mónica tud fűteni... igen igen. Ez egy jó terv...
- Mellékesen nekem is haza kéne jutnom... és ez az egyetlen jármű most a közelben... - vigyorodott el ördögien, ahogy még szemei is megcsillantak, ahogy a másikra nézett.
- Nem - mondta, ahogy valahogy megpróbálta nadrágját vissza szenvedni, mit végül Kevin egy rántással húzott fel neki, majd megemelve a fiút, gurította a hátsó ülésre, ő maga pedig beülve a vezető helyére, nyomta meg ismét a gombot, így az ülés háttámlája ismét függőleges helyzetben volt.
- Szóval én vezetek!
- Azt mondtam nem! - kiabálta hátulról, ám mikor felült volna fájdalmasan hanyatlott ismét hátra és onnan kezdett kapálózni - Móni-t csak én vezethetem!
- Az előbb rontottam meg, vagy mi, akkor csak vezethetem~ - vigyorgott, majd hátrahajolva kezdtet a fiú zsebében turkálni a kulcs után. Ám az megragadva a kezét fogta le.
- Vagy én vezetek, vagy senki~ - sziszegte.
- Akkor ma itt alszunk. - mondta nyugodtan.
- Akarod mondani én alszok itt... - nézet rá, majd az ajtóra mutatott - kifele, az én kocsim és nem férünk el ketten a hátsó üléseken! - Kevin viszont ekkor már a gombot nyomkodva, döntötte kicsit hátrébb az ülést.
- Meg leszek én elől.
- Kifele Kevin és vidd a hülye pálcádat is! - ismét felült ám most úgy is maradt, ahogy próbálta kilökdösni, ám egy idő után feneke már sajgott, így csupán azt érte el, hogy rádőlt a másikra ki lepillantott rá, majd felsóhajtott.
- Utálok sétálni...
- Nem az én gondom... ajj basszus ez így kényelmetlen - nyögött fel, ahogy fészkelődni kezdett. Kevin elmosolyodva hunyta le szemeit, élvezte a másik társaságát.
- Ajjj - nyögött fel, ahogy már nem bírt semerre sem mozdulni - segíts már!
- Hogy? - kérdezte még mindig mosolyogva.
- Nem bírok megmozdulni és így meg szörnyen kényelmetlen, mert a seggem és a hasam is nyomom szóval mozdítsd meg magad és segíts!
- Kénytelen leszek majd egy kis jó modorra nevelni téged... - morogta, mégis megfordulva, fordította oldalára a másikat.
- Jómódorra? JÓ MODORRA?! - akadt ki, ahogy kapálózni kezdett - Te csak hallgass az én taníttatásomról! Te dugtad fel a valagamba azt a szart!
- Fogadtunk, nem? - pillantott rá.
- Hasznos abban, ha azt te feldugod nekem?!
- Ilyet nem tudsz autóval csinálni~ - vigyorodott el.
- Nem ez volt a fogadás célja... - nyöszögte, majd sóhajtva fordult másik oldalára hátul.

Ismét lehunyta szemeit, ahogy arcára egy félmosoly kúszott. Nem nézet továbbra sem a feketére sőt kissé idegesítette, hogy ott van, de végül lassan a szemeit is lehunyta és halkan szuszogni kezdett. Kevin mikor hallotta a halk szuszogást, szép lassan ő is álomba szenderedett.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.