A h� nagypelyhekben hullott le, �gy sz�p lassan feh�rre sz�nezve a z�ld t�jat. Stan Marsh mindezt a buszmeg�ll�b�l figyelte k�k �riszeivel. Sosem volt azzal baja, ha hidegben kellett itt v�rakoznia, kiv�ve most. Kedveskedni akart bar�tj�nak, �gy h�t helyette ment el az �llatboltba eledel�rt. A k�t nagy zacsk�t zsebeibe s�llyesztette, de kezeinek nem maradt hely, keszty�je meg nem volt n�la. Morogva d�rzs�lgette �ssze kezeit, majd f�jta is meg azokat.

- Basszameg…
- De kedves. – felkapva fej�t, pillantott h�ta m�g�, majd lep�d�tt meg.
- Neked nem otthon k�ne lenned?
- De. Azt�n l�ttam, nem hozt�l keszty�t. – mosolygott el�gedetten Craig, csak egy halk morran�s volt a v�lasz.
- Na �s elhoztad?
- Nem.
- MI?! – fordult fel� Stan. – Akkor minek j�tt�l?! – Craig csak m�g jobban elmosolyodott, majd lev�ve egyik kez�r�l keszty�j�t, ny�jtotta a m�sik fel�. Amaz pislogott p�rat, majd elv�ve, h�zta fel kez�re.
- De �gy… most neked sincs, meg nekem sincs egy. – n�zett r�, �m Craig csup�n megrzta fej�t, majd csupasz kez�vel megfogta a m�sik�t. Stan belepirult az �rint�sbe, ahogy lepillantott kacs�ikra, majd ism�t fel a feket�re.
- Majd �gy meleg�tem, a m�sik kezed…

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s