Másnap már dél körül Kevin ismét eljött a Taco bellbe. Az nap már vissza se kellett mennie, így ráért ám abban nem volt biztos hogy Clyde-nek sikerült szereznie lányokat. Ám nagyban tévedett mikor is a fiú akár egy tornádó suhant be az üzletbe.
- TALÁLTAM - kezdte ezzel, ahogy elé ugorva kapta el karjait - ma, háromkor jó neked ugye?!
- Persze, ráérek. - bólintott rá egyből majd el is vigyorodott. - Látom fel vagy dobva.
- Naná! Két szép lányka! Gyere! - ragadta meg kezét és kezdte is húzni.
- Hova? - Kevin kérdően nézett rá, persze hagyta hogy húzza amerre csak akarta a kisebb.
- Kint, ott a szökőkútnál találkozunk velük, remélem hoztál pénzt is nem vagyok hajlandó egyedül költeni rájuk - morogta.
- Gondoltam, szóval úgy készültem. - bólintott, ahogy a szökőkutat kezdte nézni. - miért pont itt?
- Ők mondták. Azt se tudom hová akarnak vinni, de bassza meg! Két tuti csaj~ enyém a... szebbik jó, végül is szereztem őket. Úgy neked is jó?
- Persze, de ez úgyse rajtunk múlik. - kúszott félmosoly arcára, míg a barna csak legyintett.
- Dehogynem! - vágta rá vigyorogva, hisz megvolt a maga kis elképzelése az egészről.

A szökőkút körül pedig nem is volt sok ember, így három órakor mikor a két lány megérkezett könnyedén észre lehetett őket venni. Egyikük szőke haját igazgatva, nézett körbe, piros mély dekoltázsú pólót viselt egy egyszerű farmerral, mégis az eléggé feszes volt ahhoz hogy kiemelhesse alakját. Barátnője már nem volt ilyen kirívó. Hosszabb pulcsit hordott, annak is garbója takarta a nyakát, alól pedig egy hosszabb szoknyát vette fel. Fekete Kleopátrás haja volt, orrán pedig egy hipszteres szemüveg mögül nézet folyton a mellette álló csinosabb leányzóra.
- Enyém a szőke! - közölte rögtön Clyde, ahogy már el is kezdett a lányok felé csörtetni.
- Szerencse. - mondta halkan Kevin, hiszen ő mindig is a félénk lányokra bukott.
Clyde-al ellentétben ő sokkal ráérőssebben indult el feléjük, ám a szőke lány hamar kiszúrta őket és szinte szemlét tartva kezdte is a két fiút figyelni.
- A fekete tuti pénzes~ - mondta halkan.
- És ez annyira fontos? - kérdezte a mellette levő sután, míg Clyde már előttük állva vigyorodott el.
- Sziasztok!
- Csak azért mondtam hogy tudd~ Nekem a barna kell. - mosolyodott el ő is, majd amint a fiú eléjük lépett ő is köszönt neki. - Szia~ Clyde vagy igaz.
- Igen! te pedig... - hangját elhalkította, ám mosolya le se hervadt ahogy a lány szőke haját, majd annak melleit kezdte bámulni.
- Amanda~ Örvendek. - mutatkozott be ám kézfogás helyett nyomott két puszit a fiú arcára, ki ugyan ettől felnyikkant, mégis mosolyogva bólintott, majd a másik leányzóra nézett.
- Lisa - mosolygott a kisebb, ahogy jobban összehúzta magát - örvendek.
Kevin ekkor ért oda, de mielőtt bármit is mondhatott volna a szőke lány már rá is kérdezett.
- Te pedig...?
- Kevin Stoley, örvendek. - biccentett a szőkének majd Lisá-ra nézve, mosolyodott el.
Ki viszonozta, ám Clyde máris közéjük állt.
- Szóval lányok merre szeretnétek menni?
- Arra gondoltunk - Lisa szinte azonnal megszólalt - mit szólnátok ahhoz új játszóházhoz. Csapatban kell menni és egy ilyen labirintus féle.
- Nagyon jó hely~ Kihagyhatatlan~ - tette hozzá a szőke elégedetten, hiszen ő maga már nagyon is várta.
- Király! Az ilyen helyek bejövősek. Akkor menjünk oda! - ragadta is meg Clyde Amanda kezét, ahogy húzni kezdte ám hamar megállt - ümm hol is van?
- Gyertek - mosolyodott el a fekete, ahogy el is indult, Kevin pedig így mellé is lépvehaladt vele tovább, míg Amanda elvigyorodva nézett Clyde-ra.
- Tetszik ez a hozzá állás~ - szorított kissé jobban rá kezére.
- Nekem is~ - vigyorgott rá egyre elégedettebben.
- Amíg odaérünk mesélhetnél magadról~ - lépett hozzá közelebb a lány.
- Nos igazi egyéniség vagyok kihagyhatatlan~ - mosolya nem hervadt le, magabiztossága pedig csak még inkább elöntötte testét, ám most visszafogva biccentett a lány felé - de mesélj, csak mesélj te.
Hm~ Van egy öcsém szeretem a kutyákat~ és jelenleg egyetemista vagyok~ - mondta nagy büszkén hiszen sokan dicsérték teljesítményei miatt, melyektől Clyde szemei is felcsillantak.
- Szuper! - Lisa ezt hallva rázta meg fejét, ahogy maga elé kezdett mormogni.
- Kérdeni tudsz mi?
-  Én legalább beszélek~ - kuncogott fel, ám hangjában semmi sértő szándék nem volt, barátnője felé, az pedig nagyon is tudta ezt. Ilyen volt csupán a stílusa.
- Igaz, te is mesélhetnél magadról. - pillantott a lányra Kevin, ki ellenben csak vállat rántott.
- Egyetem és kb. amit Amanda mondott - nézett ő is a fiúra, ám látszott rajtra nem önszántából volt itt, így a mesélés sem igazán volt ínyére.
- Értem. - szusszantotta ezt látván, így nem is kérdezett a nagyobb se többet. Hisz ő sem a lányok miatt volt itt, egyedül Clyde miatt és így hogy ők nem beszélgettek könnyedén hallgathatta a fiút, kinek viszont járt a szája.
- Nagyon jó. Amúgy érdekes is! Én nemrég végeztem a suliban, most egy cégnél melózok! Tudod ilyen kis főnök vagyok pályázatokat készítgetünk más cégeknek, mondhatni reklámkampány, de na nem akarok túlozni.
- Oh kis főnök vagy?  Van irodád meg minden? - csillantak fel a lány szemei.
- Hogyne volna - vigyorgott, ahogy már tovább is ecsetelte kis, ám annál tartalmasabb élettörténetét az idő pedig telt és így mindenki egyre többet tudott meg csak Clyde-ról, majd lassan oda is értek a már emlegetett helyre. A nagy bérházépület tökéletesen adta a bizonyos hangulatot a szpke hajú lány pedig már izgatotattan kezdte is a barnahajút húzni befelé.
- Ez a ház tele van csapdákkal, meg egyre kisebb szobákkal. A lényeg, hogy ki kell jutni. Vicces, szóval baleset nem történhet, ha meg esetleg mégis úgy érzed igen is fog, akkor sem halálos.
- Jól hangzik. - mosolyodott el Kevin, Amanda pedig lelkesen szólalt fel.
- Akkor menjünk!
- Én állom. - jelentette ki Kevin, de persze a szőke hajú lány megsem lepődött. Elégedetten mosolygott és mikor Kevin elindult a pénztár felé már követte is, Clyde-ot is magával húzva, így Lisa hátra szorulva.
- Hey Kevin! - Clyde hirtelen előzte meg Amandát, majd lépett barátja mellé, ahogy annak karjához ért - Haver, ne álljam én a felét?
- Nem kell, ez semmiség. - kúszott félmosoly arcára majd amint elérték a pénztárat meg is vette a négy jegyet, a férfi pedig betessékelte őket rögtön egy kisebb szűkösebb helyre, hol egy lift várta a játékra vágyókat. Mikor pedig abba is beszálltak, lágy nyikordulással indult meg amaz felfelé. Amanda már izgatottan méregette a falakat, mégis ügyelt a „randi” szabályaira, így ujjait lágyan nyomta Clyde-ébe, ki ezt felcsillanó tekintettel és szinte élvezettel fogadva kulcsolta össze a lányéval ujjait.
Néhány emelettel később a lift ajtaja pedig ismételten kinyílt. A szoba sötétjét, egy apró alig fénylő lámpa világította meg, ám nem számított sokat. Mindössze pár nyitott ajtó várta a látogatókat, melyek jelezték a különféle útírányokat. Mint ahogy Lisa is mondta. Labirintus.
- Ez izgalmas lesz.
- Merre menjünk? - kérdezte Amanda, ahogy már előre sietve nézegette az ajtókat.
- Szerintem váljunk szét - vágta rá rögtön Clyde, ahogy csillanó szemekkel nézet Amanda felé, a lány pedig tökéletesen értette eme célzást.
- Egyet értek. - Szinte azonnal elnyelte őket az egyik ajtó, Kevin pedig ekkorbámult Lisa-ra ki vállat rántva bökött egy másikra.
- Nekem mindegy, ha gondolod nem muszáj velem lenned. - közölte ő ám a fekete halk, mégis kedves mosolyal rázta meg fejét, ezzel jelezve nem hagyná magára az úgyancsak egycipőben evező lányt, így léptek be egy teljesen másik ajtón.
Nem messze Clyde hangja hangzott fel. Nevetése betöltötte a régies falakat, ahogy Amandával együtt egy festmény előtt álldogáltak.
- Ez olyan béna!!! - Nevetett, ám ezt párja nem igen nézte jó szemmel, így csípte meg arcát.
- Na, ne mondj ilyet! Szerintem tök jó. - nézett mindenfelé csillogó szemekkel a szőke ezután.
- Festek neked szebbet - bökött az egyikre, majd egy másik bútorra - és készítek is ennél szebbeket!
- Na hajrá!  Kíváncsian várom - nevetgélt, ám tekintetét nem vette le a furcsa tárgyakról.
- Ellenben az nem kis idő. - hajolt közelebb, ahogy kezét derekára vitte, mit csupán egy apró pillantással jutalmazott a lány.
- Akkor kicsit sietned kéne  - megpöckölve orrát, lépett el tőle. - De előtte kapj el~ - a szoba végébe szaladva, ment ki az egyik ajtón, Clyde pedig szinte azonnal utána vetette magát, ám figyelmetlensége hamar megtalálta. Míg Amanda jobbra, ő kapásból balra fordult, így el is vesztve a szőke játékát. Ezután pedig hiába futott, nem találta, ám valaki mást igen. Szinte frontálisan nekimenve ütközött bele Kevin-be ki kelletlenül morrant fel.
- Megint... - szusszantotta, hiszen az előbb már más is belé szaladt. Kíváncsi volt ezúttal ki az így hátrafordult, ám egyikük sem tudta megnézni a másik arcát. A padló ugyanis megnyílt alattuk ők maguk pedig egy sötét terembe estek, néhány felfújható matracra.
- Basszus... hey! Miért nem tudom kinyitni a szeme?! - morrant fel hangosan Clyde, ám mikor arcához ért hamar rájött csupán sötét volt az ami elvette szeme világát, így tapogatózva próbálkozott bármiféle ajtót találni - hahó! Amanda, nem vagy vicces, felkapcsolnád a lámpát?
Kevin megsimogatva fejét, fordította azt hang irányába, mikor meghallotta a barna szavait. Ajkaira pedig egy mosoly kúszott ám egyenlőre még nem tett semmit sem. Hallotta, hogy kissé távolabb van a fiútól, ám csöndben gubbasztott tovább a matracon.
- Hah nagyon vicces! Gyerünk kapcsolj már lámpát! - tapogatózott tovább a barna, ahogy morogva próbált valamerre eljutni.
- Kihez beszélsz? - Kevin hangja mélyen és kissé vízhangozva szántotta végig a sötét termet, mitől Clyde szinte azonnal megrezzenve próbálta megtalálni a hang forrását.
- Ki az?!
- Illene előbb neked bemutatkoznod. - kuncogott fel, és habár nem túl jól, mégis  formákat látott a sötétben így azt is tudta Clyde hol van.
- Dehogy mutatkozom! Hol van Amanda?! - morogta keletlenül, mégis hátrálni kezdtet.
- Vele jöttél ide? A barátnőd? - kérdezgette tovább, majd felkelve, sétált arrébb hogy a másik véletlenül se találja meg, ki viszont rögtön arra ugrott, ám csupán egy matracot fejelt le így kissé felnyösszenve.
- Ez fájt...
- Vagy talán meleg vagy? A hangodból ítélve csak egy fiú lehetsz. - elégedetten elmosolyodott a sötétben, imádta ezt kimondani.
- Meleg? Ne röhögtess! Tudod én ízig-véréig igazi maccsó vagyok, egy kis meleg gén sincs bennem!
- Vagy talán csak a szád nagy.  - Clyde egyre dühösebben nézett arrafele, merre a hangot sejtette.
- Fogd be!
- Valószínűleg, ha így rám morrantál... - hümmögte, ahogy most meg sem állva szép lassan egyre közelebb került hozzá.
- Hagyjál, nem vagyok buzi! Sose fogok senkit kedvelni sem a saját nememből úgy!
- A maccsóságodra gondoltam, de azzal hogy így felhoztad... - mögé lépve hajolt le majd suttogott fülébe. - Elismerted hogy az vagy. - utána rögtön hátrébb lépett, hogy Clyde véletlenül se fogja meg, ki persze rögtön próbált kapálózni, ám már nem szólt többet. Értelmetlen volt, arca ellenben mégis vörös lett, így a fekete sem kérdezett többet, csupán visszalépve mögé, simított végig fején.
- Hagyjál! - kapta el hirtelen kezét, majd öklét felemelve már ütött az idegen arca felé, ám nem volt elég gyors. Kevin szabad kezével könnyedén elkapta kézfejét, majd lágyan rá is markolt.
- Tényleg, csak a szád nagy. - jelentette ki, ám tekintete még a sötétben is megcsillant.
- Hogy mondtad?! - morrant rá, ahogy próbált menekülni, így lábát is előre lendítve, ekkor viszont Kevin lökve rajta egyet engedte is el, és míg ismét hátralépett Clyde puffant egyet a matracon, melytől felmorogva maradt is ott ám most tervet váltva halkan kezdett lemászni róla a fal felé, ám taktikáját sutba is dobhatta, Kevin ugyanis jól látta mozgását és csupán pislogva figyelte mit csinál. Persze Clyde nem adva fel, szája szélét nyalva próbálta a kapcsolót megkeresni, ahogy még mindig halk próbált lenni.
Ez pedig amint leesett Kevin-nek, felemelve az egyik matracot vitte oda, majd borította rá Clyde-ra lassan nehogy valami baja essen. A váratlan támadás pedig meglepte a barna fiút így nyöszögve próbált szabadulni, mit Kevin kihasznált, ám egész máshogy. Várva pár pillantott emelte ismét fel róla.
- Olyan vagy mint egy egér...
- Egér?! - nyöszögött, ahogy kapkodva próbált ismét nekiugrani, ám a matrac közöttük volt és mivel Kevin erősen fogta azt tökéletesen távol tudta tartani Clyde-ot.
- Elég! Baromira nem vagy vicces?! Tudtad, hogy most nem is itt kéne lenned?! Vagy te itt melózól? Leszarom! Meghalsz! - kapta el a matracot, majd próbálta elhúzni tőle, mit néha a nagyobb hagyott neki, ám utána vissza is rántotta magához.
- Ez egy csapda, bárki beeshet.
- Szóval bárki - engedte el, majd szemei felcsillantak - basszus el is felejtettem! - morogta, ahogy zsebébe nyúlva vette elő telefonját és világított Kevin felé, ám mielőtt még megláthatta volna, a matrac ismét arcán landolt, Kevin pedig könnyed szerrel iszkolt már el a szobából.
- Hogy az a! - morogta, ahogy ismét kikászálódott, majd körbevilágítva a kis helységet forgott minden fele, ám támadójának akkor már hűlt helye volt - mégis ki volt ez... - morogta, ahogy meglátva az ajtót indult el kifele, majd amint kiért kezdte a szobákat átnézegetni, ám egyre csak a srác járt a fejében így teljesen elfelejtve a többieket.
Az egyikben viszont nem volt egyedül, Amanda már a szobában volt, de nem vette észre Clyde-ot mikor benyitott. Egy kép előtt állva mosolyogva nézte azt.
- Amanda! - Clyde-al egyetemben ki kilépve a kis világából sétált mellé - végre!
- Na, csak hogy megtaláltál. - fordult felé jobban elmosolyodva. - Sokáig tartott.  Eltévedtél? Mondjuk, itt hogy nem lehet eltévedni? - nézett körül a szobában.
- Ja, na de gyere! Menjünk ki innen ez a hely szörnyű! - morogta, ahogy már megragadva kezdte húzni - Mindenféle ütődöttekbe botlok!
- Hm? Milyenekbe? - kérdezte, ahogy nem hagyva, hogy húzza, inkább beérve ment mellette.
- Idiótákba! - morgott tovább teljesen kikelve magából - nem hagyott békén és állandóan nekem vágta azt a hülye matracot is!
- Matracot!? Ugye jól vagy? - nézett rá egyből már kissé aggódóan.
- Jól de az a faszfej nem lesz, ha megtalálom! - dobbantott, mire több ajtó is kinyílt csak úgy magától.
- Hey~ Egy ilyen miatt ne beszélj így. - pöckölte meg arcát. - Itt már úgysem találod meg. Csak felejtsd el.
Clyde a lányra nézett, ám őt magát is meglepte valami. A vonzalom amit iránta érzet olyan gyorsan szállt el, akár valami elengedett léggömb.
- Ja van benne valami - bólintott, ahogy be is lépett a következő ajtón. Amanda persze ezt nem vette észre, és még mindig mosolyogva követte a fiú, ki ajtóról-ajtóra ment végül pedig benyitva egybe állt is meg.
- Hali - köszönt Lisa-nak, ki sóhajtva intett nekik.
- Sziasztok. Látom Kevin nincs veletek.
- Miért? - Clyde rögtön kíváncsian nézett körbe, ám a lány rögtön tájékoztatta is.
- Eltűnt hirtelen mellőlem.
- Lehet rajta is kifogtak az itt lévő dolgok  - nevetgélt fel a szőke. - Vagy már rég kint van.
- De jó neki! - morrant fel Clyde, ahogy rögtön tovább indult míg Lisa rá, majd barátnőjére nézett, a lány viszont csak felszusszanva megcsóválta fejét majd már kissé kedvetlenebbül ment ő is tovább, hisz már ő is kiakart érni. Nem sokkal pedig végre meg is találták a kiutat egy lift-ben hova Clyde rögtön beszaladt.
- Na végre! - Lisa lépett be utoljára, majd megnyomva a földszint gombot indultak is le, majd egy halk csengéssel az ajtó már ki is nyílt.
- Ajj végre - mondta Clyde már magabiztosabban.
- Ja itt a vége  - lépett ki elsőként a lány, Lisa utána, ám félre is állt mikor Clyde a szervezők felé kezdett sietni.
- Most megmutatom kivel packázzanak.... - Ám nem mehetett sokáig, Kevin már kint volt és amint meglátta őket Clyde-hoz sietve kapta el vállát.
- Hey. Nem kéne ott hagynod a hölgyeket. - nézett le rá, ám hiába Clyde dühös tekintette elárulta ez nem állítja meg olyan könnyen.
- Bent valaki megtámadott! Ezt illik jelenti a lányok meg várhatnak! Nézd meg nagyon jó elvannak!
- Csak felejtsd el. A lányok fontosabbak. - fordította azok felé, Clyde pedig ránézve kissé ismét felmorgott, mégis megrázta a fejét.
- Már nem tetszik.
- Igen de elhívtad őket. Nem hagyd őket csak úgy ott, nem férfihoz méltó. - mondta neki ennek ellenére, ő sokszor megtette és ezt is csak azért mondta Clyde-nak, hogy minél előbb elmenjenek innen, lerázva a két lányt.
MI már hatásosabb volt kissé. Clyde egy újabb morgást kiengedve vette fel széles vigyorát, majd a lányokhoz lépve karolt bele a szőkébe.
- Menjünk enni.
- Jó ötlet.  Hova? - nézett a fiúra.
- Taco bell-be! - mondta elégedetten, a lány arca viszont megrándult hiszen nem csak, hogy gyorskaját nem szerette, de a mexikói kajáért em volt oda. Ám ezt nem kötte egyik fiú orrára sem, ellenben Lisa-val, ki sóhajtva rázta meg fejét.
- Na azt Én viszont kihagynám. A mexikói kaja megfekszi a gyomrom.
- Sok embernek. - hümmögte Kevin, majd a lányra nézett. - Azért örültem.
- Én is - mosolygott, ahogy a szőke barátnőjére pillantott - én léptem.
- Oh... akkor viszont én is. - jelentette ki, majd elengedve Clyde-ot, nyomott egy puszit arcára. - Viszlát  - mosolygott, ahogy Lisa-ba karolva indultak is el az ellenkező írányba, míg Clyde  sóhajtva mégis elégedett mosollyal ment tovább.
- Ahhoz képest hogy örültél nekik, nem zavar hogy elmentek.
- Nem! Elegem van! Abban a hülye labirintusban megtámadott valaki! Ez is az ő ötletük volt, meg aztán nem is olyan szép! Komolyan, lehet csak átkellet látnom a vonzásán és tádám! Ronda - mutogatott maga elé, majd fel Kevin-re - de neked, hogy-hogy nem jött be a máik?
Vállat vonva nézett félre.
- Nem volt az esetem.
- Na, ez érdekesebb! - csillant meg rögtön a tekintette, ahogy eléállva állította meg - ki az ested?
- Hm. A barna hajúak, jó seggel. - kúszott félmosoly arcára.
- Ohh.. akkor ez a lány nem az eseted volt - rázta meg fejét - bocs, haver. Majd máskor kerítek neked ilyet.
- Megoldom ne aggódj. - veregette meg vállát. - De most menjünk enni. - Clyde szemei felcsillantak, ahogy el is indult már sokkal vidámabban kedvenc étterme felé, majd amint odaértek Kevin a  pult felé nézett.
- Majd én hozok. Te csak keress helyet.
- A fenét! - ragadta meg, majd rántotta hátra - én rendelek!
- Miért? - nézett rá ám most nem értette, hiszen azt hitte Clyde-nak mindegy ki fizeti amíg Tacot ehet.
- Mert én tudom mi az igazi taco! Nem menüt kell mondani Haver! Itt kérni kell a specialitást - vigyorgott, ahogy már odasétálva, csapot is a pultra - Steve! Szolgálj engem!
- Kuss legyen Donovan és mond mit akarsz... -  Kevin utána lépve hátulról figyelte az eseményeket, ám a fiú viselkedésén már most mosolygott. Egyre jobban kezdte megkedvelni, de kicsit sem barátilag. Ez annál már sokkal több volt.
Csapkodás, kiabálás és végül pár jófej poén után Clyde csupán két darab Taco-val sétált Kevin-hez.
- Ezt... úgy edd, hogy az ízek paradicsoma fog a nyelveden táncolni!
- Rendben. De ezt állva nem lehet. - Megfogva csuklóját húzta az egyik ablak melletti asztalhoz, hova Clyde le is ülve nézett a tálcára, majd kezeit összedörzsölve esett is neki. Kevin pedig hátradőlve kipillantva az ablakon sokkalta lassabban kezdett neki, ám nem sokkal később, inkább a barnát kezdte nézni, ki viszont már nyöszögve és olvadva élvezte a falatokat.
- Hmm~ ez mennyei.
- Ennyire ízlik? - kérdezte elmosolyodva.
- Imádom~ - nyöszögte, ahogy végignyalt a tészta peremén, majd ajkain is.
- Sose fogod megunni mi... - szusszantotta, ám már csak azokat figyelte.
- De olyan jó~ - felelte egyre élvezetesebben.
- Miért nem egy Taco-val randizol? - persze Clyde-al még azt is eltudta képzelni, a gondolattól pedig halkan felszusszantott mosolyogva.
- Álmomban már volt. A legszebb volt a világon - nyögött fel, ahogy bekapva az utolsó darabot is kezdte ujját lenyalni. - de nem lett jó vége. Megettem.
- Ez már kissé beteges... - hümmögte mégis mosolya nem tűnt el.
Clyde lenyalva mutató ujjáról, dőlt hátra elégedetten, ahogy már hasát simogatta, mit Kevin élvezettel figyelt továbbra is. Nem bírta egyszerűen levenni szemeit a nála kisebbről.
- Szóval valaki megtámadott. - hozta fel ismét, hiszen kíváncsi volt miket fog még mondani a fiatalabb, ám ezzel csupán a poklot szabadította fel. A barna feje ugyanis piroslot már a dühtől, ahogy az asztalra csapott.
- LEÜLTÖTT EGY MATRACCAL!
- Egy matraccal? - kérdezte kissé meglepetten, mintha mit sem tudna. - Te meg milyen csapdába estél?
- Sötét volt, ő ott kérdezgetett és erre rám támadott. Ok nélkül! - morogta, ahogy ismét csapott egyet.
- Ez nem túl tissztességes... - hümmögte,  ahogy mosolya is eltűnt arca pedig komoly lett, még ha közel sem bánta a dolgot.
- Ugye... és te meg nem engedted, hogy szóljak! Ez testi bántalmazás volt! - morogta tovább.
- Fájt? Erősen dobta rád? - hangja sokkal érdeklődőbb lett, tőle nem megszokott módon.
. Nem.. nem fájt, de az önbecsülésemet szarrá tiporta - nyöszögött - így elbánni velem...
Nem bírva ki mosolyodott el egy pillanatra, ám utána arca ismét komoly lett, ahogy kipillantott az ablakon.
- Ez talán még rosszabb lehetett.
- Igen - nyikkant, ahogy szemei könnybe lábadtak - azt mondta meleg vagyok!
Felkapva fejét, nézett rá meglepetten, hiszen erre sem számított.
- És az ennyire rossz, hogy elsírd magad?
- Igen! - vágta rá, továbbra is saját kissé férfias könnyeivel küszködve - Igaza van!
- Miért lenne? Te nőcsábász vagy.
- Biztos tudta... - morogta, ahogy lerakta a fejét a asztalra - régen igen is bejöttek a fiúk, de már a lányokra hajtok.
- Wow. - lepődött meg kissé, hiszen azt hitte az ő dolga lesz 'felmelegíteni' a fiút, ám úgy tűnt közel sem. Ez pedig csak még inkább felcsigázta azt a bizonyos tűzet benne - Miért váltottál?
- M másért... természetesen a csalódás. Az ami vált, meg aztán majdnem olyanlettem mint a haverom, illetve a haverom barátja tudod az-az emo, de én Taco-ba folytottam és nézz rám. Azóta boldog vagyok! De basszus, honnan tudhatta meg...
- Akkor hogy nem híztál meg? - és habár ezt kérdezte az valójában sokkal jobban érdekelte kit szeretett azelőtt Clyde, így észre sem véve mekkorát hibázott. Ez a talaj ugyanis csúszos volt a barna számára kinek szemei üresek lettek, majd egyszerűen felkelve indult is kifele egy szó nélkül. Ez pedig elég volt, hogy Kevin tudja hibázott. Egyből tudta nem kellett volna és már meg is bánta, épp ezért habozás nélkül kelt fel, majd utána sietve fogta meg vállát.
- Hey! Ne haragudj. - Clyde kirántva vállát az utána kapott kézből ment tovább, és végül vissza se nézve hagyta el a gyorséttermet.
- Francba... - szisszent fel halkan Kevin. Arca elkomorult, de tekintete dühös maradt, ahogy ő is távozott az épületből.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés